Dr. Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

„Tisztában vannak-e azzal, hogy az Önök által „Pláza stop” néven kommunikált törvénymódosítás valójában egyfajta építési tilalmat eredményezett, amely közvetlenül az egyébként is végnapjait élő magyar építőiparra mér végső csapást, közvetve pedig számos egyéb ágazatban a vállalkozási tevékenység visszaesését, ezzel tovább növekvő munkanélküliséget és szűkülő gazdaságot eredményez?”
címmel.

A benyújtott kérdésemre a választ írásban várom.

Tisztelt Miniszter Úr!

A kormány által csak „Pláza stop” néven kommunikált és megszavazott javaslat, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt módosította, előre láthatólag 2012. január 1. napjától 2014. december 31. napjáig lesz hatályban. A pláza stop alapján tilos egyrészről 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítése, másrészről a létező kereskedelmi építmények 300 m2-nél nagyobb alapterületűvé bővítése.

A hangzatos névválasztás azért is érthetetlen, mert eddig is csak a törvények kijátszásával lehetett a jól ismert, óriási plázákat megépíteni: Budapesten 15 000 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi célú ingatlan építését a 47/1998-as közgyűlési rendelet tiltja, mégis szépen épültek a bevásárlóközpontok, a hatóságok pedig folyamatosan szemet hunytak a rendelet kijátszása fölött.

Amennyiben valóban a nagy hipermarketek, plázák építésének megfékezése lenne a cél, úgy elég lett volna e tilalomnak érvényt szerezni.

A megkésett tilalom hatása nem a bevásárlóközpontok építésénél jelentkezik, hiszen ilyen épületek tömeges építésének szándéka a jelen gazdasági helyzetben nincs, hanem például az irodaépületekre, raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületekre és épületrészekre is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Így nem lehet például egy éttermet építeni sem önálló épületben, sem nagyobb épületen belüli kialakítással, de nem építhető komplett irodaház vagy egyéb funkciójú épület sem, ha azon belül – nevezetesen a földszinti helységekben – 300 m2-nél nagyobb üzlethelységet akar az építtető megvalósítani.

A 300 négyzetméteres határ még pont azoknak a multiknak enged továbbfejlődési lehetőséget, melyek a nagy városok és régiók bekebelezése után a kisebb településekre immár 175-250 négyzetméteres, ún. „express”, „mini” stb… egységekkel törnek be, és teszik tönkre a helyi piacokat.

Az esélyegyenlőség alapjogát kérdőjelezi meg a törvény azon rendelkezése, mely szubjektív alapokra épülve tesz különbséget beruházás és beruházás között és ad egyedi felmentésre lehetőséget. Biztosan nem állja ki az Európai Unió jogi próbáját sem ez utóbbi rendelkezés, sem az, hogy a törvényt már a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy egy beadott és elbírálásra váró építési engedélyre hány évnyi munkát és mennyi pénzt fordított a beruházó, és így a törvény hatályba lépése számára mekkora anyagi kárt jelent.

Értelmetlen továbbá a törvénynek az a része, amely a 2012. január 1. napján hatályos elvi építési engedélyek hatályát 2014. december 31. napjáig meghosszabbította, tekintettel arra, hogy az így meghosszabbított elvi építési engedély éppen azon a napon fog lejárni, amikor ugyanennek a törvénynek a rendelkezése szerint - a fent hivatkozott egyedi felmentés nélkül - még nem lehet semmilyen építésügyi engedély iránti kérelmet benyújtani az illetékes építésügyi hatósághoz

Fentieknek megfelelően az új szabályozás nem a bevásárlóközpont fejlesztéssel foglalkozó társaságok, hanem a vegyes funkciójú, iroda- és raktárépület beruházók terveire, és a kis- és középvállakozói rétegre lesz jelentős negatív hatással.

Nem lehet például 300 négyzetméternél nagyobb étterem az irodaházban, de az iroda céljából forgalomképtelen földszinti területek kihasználhatóságát is lehetetlenné teszi, ezzel lényegesen rontva a vegyes funkciójú beruházások megtérülési mutatóját, és végső soron a beruházási, fejlesztési kedvet. Belátható, hogy az irodaházak, vendéglátó egységek, raktárépületek építésének gátja összességében a magyar vállalkozási tevékenység körülményeit és lehetőségeit rontja jelentősen.

Mindez részben a jogszabályok lehetőség szerinti kijátszásához, nagyobb részben pedig a munkanélküliség további növekedéséhez, a magyar vállalkozói tevékenység és a gazdaság szűküléséhez, és beruházói tőke kivándorlásához fog vezetni.

A már most is csak vergődő magyar építőiparra végső csapást mértek, hiszen immár nem csak a lakossági építkezések szűnnek meg, de az építőiparnak eddig munkát adó építkezések jelentős része el sem indulhat 2015 végéig – akkor lehet majd megkapni az építési stop lejárta után beadott kérelmekre az első építési engedélyeket, és lehet megkezdeni az építőipari munkákat.

A burkolt építési tilalom minimum három évig fogja a magyar építőipart hibernálni, ez pedig szöges ellentétben áll mind az Európai Unió válságkezelési stratégiájával, mind az Orbán Viktor miniszterelnök úr által is támogatott európai gazdaságélénkítési stratégiával, ezért haladéktalanul szükséges a törvény visszavonása.

A visszavonás elmaradása esetén készülnek-e módosítani a célt tévesztett, de hatályba lépett törvényen annak hatásainak és bekezdései értelmetlenségének ismeretében?

Érdemi válaszára várva, tisztelettel:

Budapest, 2012. február 10.

Bertha Szilvia
Jobbik